Magyar Értesitö 1946

Navigation
Magyar Értesítö 1946
Navigation

 

Tallózás a Nyugat-Németországban megjelent Magyar Értesítö füzetekböl,
1946 július-november

A Magyar Értesítö füzetek közvetlen a kitelepítés után jelentek meg és elözménye volt az évekkel késöbb útjára bocsátott Értesítö füzeteknek.

Magyar Értesítö 1946. július 10.
A bemutatkozó irás:
Magyar Értesítö


Szerkesztöje és kiadója: "Hungaria" Auskunft und Ermittlungsbüro für ung. Flüchtlinge tulajd. Pentei Antal, Karlsruhe.

Az augusztus 1-i kiadásban már pontosítja Pentei Antal (volt budakeszi jegyzö) a felhívását:
"(...) Kérem t. olvasóimat, ha (lehetöleg magyar betükkel ellátott) eladó irógépet tudnak, azt nekem lehetöleg azonnal jelentsék be, mivel irógépre (magyar irógépre) az értesítö szerkesztéséhez nagy szükségem volna."
Vagyis a Magyarországról kiutasított budakeszi svábok nem németül, hanem magyarul szerették volna egymást értesíteni!

Az alábbi szemelvények az eredeti szerkesztett változata.

Albrecht György
Philippsburg


Magyar Értesítö, 1. szám, 1946. július 15.

Közös gondolatunk és óhajunk

Ha idönként a városokban, falvakban és pályaudvarokon rég nem látott hazai ismerössel találkozunk, az örömüdvözlések után a legelsö kérdés az, hogy mikor mehetünk haza, mikor dolgozhatunk újra elhagyott munkahelyeinken, szántóföldjeinken és mühelyeinkben. Ez a kérdés naponta ezerszer és ezerszer vetödik fel. A felelet pedig különbözö.

Vannak, kik minden alap és gondolkodás nélkül rövid határidöt jósolnak anélkül, hogy tekintetbe vennék a jelenlegi otthoni helyzetet. Akkor, mikor a menekülteket állandóan egyik szállítmány a másik után hozzák Magyarországból, rövid pár hónapot jósolni nem lehet, mivel a kitelepítendöknek a negyedrésze érkezett csak ide, s a többiek kiszállítása még hónapokig fog tartani.
Budakeszi pincesor
Fotó: id. de Ponte József

Vannak, akik külsö behatások alatt, pl. kevés élelmezés, rossz munkahely, kedvezötlen lakásviszonyok stb. miatt életkedvüket elvesztették s minden reményt feladnak arra vonatkozólag, hogy mi még egyszer visszakerülünk hazánkba.

Vannak megint olyanok, akiket már nem érdekel a régi hazájuk, sem pedig a jelenlegi átmeneti helyzetük s a legelsö alkalommal ki akarnak települni Amerikába, hogy ott új hazát találjanak, hol jobb megélhetést remélnek.

Végül kevesen, de vannak olyanok is, kik a mai helyzetet csak átmenetinek tartják, beilleszkednek az itteni nehéz helyzetbe s türelemmel várják az idöt, hogy mikor térhetnek vissza elhagyott falujukba, hol majd megint rend és békesség fogja öket várni s megkezdhetik az országépítés nehéz munkáját, amire országunknak majd nagy szüksége lesz.

A nagy kérdésre ugyhiszem az utóbbiak adják meg a legmegfelöbb választ, kik beilleszkednek a jelenlegi kilátástalan helyzetbe, de minden reményük meg van arra, hogy ha rövid idön belül nem is, de majd belátható idön belül mégis hazakerülünk, erre azonban nagy türelem szükséges, mert nem csak mi menekültek vagyunk itten Magyarországról, hanem kivülünk kb. még egy millió magyar hánykolódik a német birodalomban, kik velünk együtt várják a világ sorsának fordulását, hogy egy szép napon megint hazakerülünk elhagyott hazánkba, hogy megkezdhessük közösen a nagy munkát, az ország újraépítését.

P.A.

- - - -

A Südkurier német újság irja: b e s z é l n e k egy rendeletröl, mely a menekülteknek otthonukba való hazaszállításáról szólna. Visszamaradnának csak azok, akiknek az otthonuk szét van bombázva s akiknek a jövöjük otthon teljesen bizonytalan.

Sajnos a rendelet megjelenéséröl csak beszélnek, irja az újság, azonban ilyen rendelet nem jelent meg.

- - - -

Magyarország

- - - -
inflációs pénz
Forrás: wikipedia

A magyar kormány a gyors infláció következtében július hó elején kibocsájtotta a "száz-quadrillió pengö" névértékü bankjegyeket. Számokban leirva: 100 000 000 000 000 000 000 000 000.
A kormány megigérte, hogy az inflációt hamarosan meg fogja állítani.

- - - -

A magyar kormány aug. hó 1-én új pénznemet hoz forgalomba és pedig "Forint" elnevezéssel. A forintnak századrésze a Fillér elnevezés marad.

- - - -

Magyaroszágon az Úrnapi körmenetet, valamint más vallási körmeneteket, zarándoklatokat betiltották.

- - - -

Budakeszi hírek

A községben oroszok voltak beszállásolva, parancsnokságuk Erdö utca 2 szám alatt Fischer József házában volt. A ház Erkel utcai bejáratánál diadalkapu volt felállítva.

- - - -

A községben a Mezö utcában a Pfeiffer féle kertészetben megjelent két ember cseresznyeszedés céljából. A tulajdonos leánya felszólította az egyiket, hogy a fáról ne tördelje az ágakat, mire az géppisztolyával a leányt egyszerüen lelötte. Erre a másik ember a nö védelmére akart kelni, mire azt is lelötte. A lövések zajára elökerült ifj. Pfeiffer, annak azonban menekülni kellett, mert erre szintén ráfogta fegyverét.

További cimke ebben a füzetben

-Hirek a nagyvilágból

Különféle

A lap havonta kétszer jelenik meg. Szerkesztöje és kiadója Pentei Antal, Karlsruhe.

Az értesítö nyomdai elöállításban csak az amerikai katonai kormány kiadott engedélye után fog megjelenni.

 


Magyar Értesítö, 2. szám, 1946. augusztus 1.

Magyarország

Anglia tiltakozása Moszkvában

Nagybritánia a szovjet kormánynál tiltakozott annak azon követelése ellen, hogy a magyar kormány bocsássa
Párizsi békeszerzödés aláirása (Gyöngyösi külügymin., 1947)
Forrás: mult-kor.hu
el igazságügyi államtitkárát, valamint több kisgazdapárti képviselöt.
Az angol kormány ezt az eljárást Oroszország részéröl felelötlen beavatkozásnak minösíti Magyarország belpolitikai helyzetébe.

- - - -

Oroszország kérésére a magyar kormány 277 olyan szervezetet szándékozik feloszlatni, melyben fasiszta elemek menedéket találnak.

- - - -

A párizsi békeszerzödés tervezet szerint a megszálló orosz hadsereg a békeszerzödés aláirásától számitott 90 napon belül hagyja el az országot.

- - - -

A magyar külügyminisztérium 800 tisztviselöje közül háromszázat az elrendelt tisztogatás során demokrata ellenes magatartása valamint nem kielégítö hivatali tudása miatt elbocsátottak.

- - - -

Magyarországon az összes külföldi devizát és aranyat augusztus 15-ig a pénzügyminisztériumnál be kell jelenteni.

Budakeszi hírek

Az általános gyenge termés, valamint a föváros körüli német falvak kitelepítése miatt a budapesi piacokra kevés a felhozatal, továbbá a nagy drágaság miatt úgy a városi mint a falusi lakosság nagymérvben lopja a szántóföldekröl a gyümölcsöt, burgonyát, kukoricát stb. úgyhogy a termelök éjjel-nappal kénytelenek termésüket örizni, ha azt maguknak meg akarják menteni.

- - - -

Szováti Ferenc volt villamoskalauz mint törvénybiró van a községnél alkalmazásban. Közszolgálata alatt megszerezte Weber Antal Fö utca 183 sz. alatti házát, valamint 25 kat. hold földet, 2 tehenet, 2 lovat, 2 csikót és sok szárnyas állatot.
Gazdaságának vezetésére két cselédet kénytelen tartani, mivel a gazdasági munkálatokat sajátmaga a közszolgálata miatt elvégezni nem képes.

- - - -

Otthon az Úrnapi körmenetet a tiltórendelet értelmében csak a templom körül tartották meg. A körmeneten csak nagyon kevesen vettek részt, mivel az új gazdák dolgoztak, azoknak nem volt ünnep. A kápolnák a templom négy sarkán voltak felállítva.
Braun Gyula prépost szentbeszédében megemlékezett azokról a tesvérekröl, kiket a háború vihara elsodort tölünk messze idegenbe, de tudják, hogy ezeknek a gondolatuk a mai szent ünnepen itt jár közöttünk, itt diszitik a kápolnákat s virágokkal szorják az utat Krisztus Úrunk nagyobb dicsöségére, mondotta többek között.
A szentbeszéd alatt nagyon sokan sírtak.
virágszönyeg Budakeszin
Fotó: id. de Ponte József

A kitelepített Budakeszi község hírei

Szép Úrnapi körmenete volt idén Strimpfelbrunn (Mosbach körzet) kisközségnek. Az Oberdielbachban lakó budakesziek katolikus templom hiányában oda járnak misére. Már jóval Úrnapja elött az ottani papnak megmutatták a hazulról hozott úrnapi virágszönyegröl készült fényképeket, mire a pap megkérte öket, hogy egy mintaszönyeget készítsenek az ö temploma elött is s megigért minden támogatást.

A pár budakeszi menekült nagy fáradtsággal olyan szép virágszönyeget készített, hogy úgy a felubeliek, mint a környékröl átjött katolikus hívek kijelentették, hogy ily szépet még nem láttak s megigérték, hogy a jövöben közösen az egész körmenet útját igy fogják díszíteni.

- - - -

Oszter János temetkezési vállalkozó otthon a Buda környéki harcokban elesett magyar és német katonákat temetett el. Az elesettek ruhájából a még megmaradt irásokat, fényképeket és személyazonosságot tartalmazó rézlapot magához vette, azt otthon jól megörizte, illetve elásta.

Most a kitelepítése során ezeket a tárgyakat magával hozta s átadta a bruchsali vöröskeresztnek, hol az adatokat feldolgozták s a hozzátartozókat értesítették. Oszter János a tárgyak megmentésével nagy szolgálatot tett és ezért a vöröskereszttöl mint az elesettek hozzátrtózóitól nagyon sok köszönölevelet kapott.

Különféle

Kérem t. olvasóimat, ha (lehetöleg magyar beükkel ellátott) eladó irógépet tudnak, azt nekem lehetöleg azonnal jelentsék be, mivel irógépre (magyar irógépre) az Értesítö szerkesztéséhez nagy szükségem volna.

A lap szerkesztösége és kiadója: A "Hungaria" Auskunft und Ermittlungsbüro für ung. Flüchtlinge, tulajd. Pentei Antal Karlsruhe.

További cimke ebben a füzetben

-Hirek a nagyvilágból

 


Magyar Értesítö, 3. szám, 1946. augusztus 15.

Magyarországi hírek

Rajk László magyar külügyminiszter az orosz követelésnek megfelelöen 241 egyesület müködését, közöttük a katolikus gazdaszövetség ifjusági szervezetét, valamint a magyar cserkészetet tiltotta be.

- - - -
Sulyok Dezsö
mek.oszk.hu

Sulyok Dezsö vezetésével megalakult Magyar Szabadságpárt tiltakozott az ifjusági szervezetek betiltása ellen s kérte az Egyesült Nemzeteket, hogy újabb erösebb hangú jegyzéket indítsanak Moszkvába.

- - - -

A békeszerzödés tervezete szerint a Szovjetúnió Magyarországtól 200 millió dollárt követel jóvátétel címén, további 100 millió dollárt Csehszlovákia és Jugoszlávia részére.
Az Egyesült Államok kormánya ezen követelésnek ellene van, mivel az ország az infláció következtében gazdaságilag nagy kárt szenvedett. Egyben újból elöterjesztést tett Magyarország gazdasági talpraállítása ügyében egy közös terv kidolgozására.

A szovjet kormány ezen tervezetet elfogadhatatlannak tartja, ilyen tervezet kidolgozása egyes egyedül a magyar kormány dolga.

- - - -

A Szovjetúnió Romániából Magyarországon keresztül Ausztriába vezetö vasútvonal biztosítására kisebb haderöt tarthat vissza Magyarországon.

- - - -
Bedell Smith
globalsecurity.org

Moszkvában Bedell Smith az amerikai egyesült államok ügyvivöje Molotov orosz külügyminiszternek jegyzéket nyújtott át, amelyben az amerikai kormány szemrehányást tesz Oroszországnak, hogy Magyarországról élelmiszert és fontos nyersanyagot szállít el.

A jegyzék továbbá kifejezésre juttatja, hogy Oroszország nem tartja magát a jaltai megegyezés alappontjaihoz, mely szerint a Németországgal volt szövetséges államok gazdasági fellendülését kellene elösegítenie.

Budakeszi hír

Tatarescu a párizsi béketárgyaláson
a román-magyar határról érvel
Forrás: roconsulboston.com

A Szabadság c. budapesti napilapban megjelent felhívás szerint Budakeszi telepesközség részére az elöljáróság 15 különbözö iparost keres letelepedésre, mivel a községben iparoshiány van.

A kitelpített Budakeszi község hírei

Bruchsalban 1946. aug. 11-én megtartott budakeszi búcsú napján kb. 500-600 személy jött össze. A városban aznap csupa örömteljes, vidám arcokat lehetett látni, kik aznap elfelejtették, hogy Flüchtlingek (menekültek).

Ha az ember a vendéglöben volt, vagy az utcán járt, csupa ismeröst látott, úgy hogy mindenki azt érezte, hogy aznap otthon van Budakeszin.

További cimke ebben a füzetben

-Hirek mindenfelöl

Párizsban a most folyó bekekonferencián a román delegáció vezetöje Tatarescu külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy amiért Románia Németország és Magyarország ellen harcba szállt 100.000 koronát vesztett a szövetségesek oldalán és ezért jóvátételre tart igényt.

 


Magyar Értesítö, 4. szám, 1946. szeptember 1.

Magyarországi hírek

A béketárgyalások során a magyar bizottság elnökéül Simisa Stankovics jugoszláv delegátust választották meg.

Augusztus 21-én megtartott béketárgyalási napon a magyar delegáció átnyújtotta a békekonferencia fötitkárának három pontból álló igényét:
1. A magyar kisebbségi jogok védelme
2. Az elsö világháború elött is már Magyarországhoz tartozó 12.000 négyzetkilométernyi területre való igényt
3. A békeszerzödési tervezetben foglalt gazdasági kikötések ellen való kifogás

Ezzel szemben a csehszlovák kormány két pótinditványt tett közzé:
- Csehszlovákia követeli a jelenleg még Csehszlovákiában élö 500.000 magyar kérdésének megoldását
- Pozsony várossal szemben a Duna déli partján levö magyar területeknek az átcsatolását Csehszlovákához
Sztójay Döme
wikipedia

- - - -

Sztójay Dömét - volt berlini magyar követ és magyar miniszterelnök - a magyar népbiróság a németekkel való együttmüködés miatt halálra itélte és 1946. augusztus 25-én kivégezték.

- - - -

Hóman Bálint volt magyar közoktatásügyi minisztert a népbiróság a németekkel való együttmüködés miatt 12 évi fegyházra itélte.

- - - -

Budapesten a kenyéradagot 1946. szeptember 1-töl kezdödöleg napi 20 dekáról napi 25 dekára emelték fel.

- - - -

Augusztus 1-ével életbelépett forintot millió adópengövel cserélik fel, vagyis 200 millió adópengö 1 forintnak felel meg.

Néhány ár:
1 kg kenyér 96 fillér
1 kg zsir 10,50 forint
1 pár férficipö 150-200 forint
1 férfiruha 250-600 forint
1 pár nöi harisnya 15 forint
1 db cigaretta 10 fillér
villamosjegy 90 fillér - éppen leszállították 40 fillérre

egy munkás havi keresete 160-180 forint
egy tisztviselö keresete 230-300 forint

Budakeszi község hírei

traktor meghajtású cséplögép
valahol Magyarországon
Forrás: fortepan.hu/Berkó Pál

Idén az aratást és cséplést kollektiven végezték. A termést Weber Antal kitelepített gazda földjére kellett behordani - mely most Szovati Ferenc telepes törvénybiró tulajdonát képezi - és ottan a községi elöljáróság felügyelete alatt lecsépelték.... A kielepítettek terméséböl a telepes gazda kapta meg egész évre való szükséges kenyérmagot, úgyszintén az állatok tartására szükséges magot is. A gabonát hatósági áron adták el a telepeseknek.

- - - -

Új cséplögéptulajdonosok: Vidó, Kovács, Geczö, Szováti, Nagy Ernö és Drigán.

- - - -

A községi elöljáróság azoktól a telepesektöl, akik a nekik adott földeket nem müvelték meg, a földet elvette s emiatt sok telepes elhagyja a községet.

A kitelepített Budakeszi község híre

Nagyon szép Szent István napot tartottak a kitelepítettek 1946. augusztus 25-én Wimpfenben. Az ünnepség szentmisével kezdödött, a hívek magyar miseénekeket énekeltek és Killinger Hugó volt békásmegyeri káplán magyarnyelvü szentbeszédében új eröt öntött az elcsüggedt lelkekbe és türelemre intette a híveket, akik a mise végén elénekelték a magyar himnuszt. Az ének alatt nem maradt szem könny nélkül.

További cimek ebben a füzetben

Hirek mindenfelöl:

- Jugoszláv amerikai-angol zónahatársértések

- Jugoszláv katonai repülök amerikai repülögépeket kényszerleszállásra birtak

- A szovjet követ kikérte útlevelét Görögországban (hazájába szándékozik visszautazni)

- Amerikai flotta-attassék visszahívása

- Litvinov orosz külügyminiszterhelyettes felfüggesztése

- A jugoszláv kormány dunai hajók kiadását kéri

- Tukát kivégezték (volt szlovák miniszterelnök)

 

A "Magyar Értesítö" füzetek szerkesztöje és kiadója: "Hungaria" Auskunft und Ermittlungsbüro für ung. Flüchtlinge tulajd. Pentei Antal, Karlsruhe.

 


Magyar Értesítö, 5. szám, 1946. szeptember 15.

Magyarországi hírek

Budapesten augusztus 20-án adták át a forgalomnak az újonnan helyreállított volt Ferenc József hidat, vagyis a jelenlegi Szabadság hidat.

- - - -

Budapesten augusztus 24-én végezték ki Szász Lajos kereskedelemügyi és Reményi Schneller Lajos volt pénzügyminisztert.
Hindy Iván
Forrás: betiltva.com

- - - -

Hindy Iván tábornokot, aki Budapest védelmi parancsnoka volt az oroszok ellen, a magyar népbiróság kötéláltali halálra itélte. (1946. augusztus 26-án végrehajtották - A.Gy.)

Budakeszi község hírei

Augusztus havában Budakeszin Szakál Lajos községi birónak nézeteltérése volt a község föjegyzöjével, valamint a kommunista párt vezetö tagjaival.

Szakál Lajos mint régi kommunista a nézeteltérésböl kifolyólag kilépett a kommunista pártból s vele együtt még 74 tag. Ezen kilépést a párt központjának is bejelentette, s egyben megalakította a községben a kilépett tagokkal együtt a Parasztpárt helyi szervezetét.

Erre a kommunista párt budapesti központja vizsgálatot indított a budakeszi kommunista párt vezetö tagjai ellen és kiderült, hogy azok a föjegyzövel élükön nagy panamát (sikkasztást - A.Gy.) vittek véghez. Vidó Lajos föjegyzö vezetésével kb. 200 q búzát sikkasztottak el a községi lakosság által leadott búzából.

Vidó Lajos föjegyzö 19 q búzáért lakását festette ki, Kovács József ig. bizotts. tag pedig a kitelepítettek bútorait adta el, úgyszintén Korai Gyözö és Korai Henrik is búzával panamázott (vesztegetett - A.Gy.).

Korai Gyözöné szül. Gál Aranka a robotmunka megváltási díjakat sikkasztotta el. Valamennyit a bünügyi rendörség a pestvidéki törvényszék fogházába kisérte, ahol jelenleg is fogságban vannak.

Bünlistájuk a kommunista párt helysége elött levö faliújságon volt közszemlére téve.

- - - -

Rumpl Mátyás községünk közbecsülésében levö gazdája augusztus havában elhalt.

- - - -

Dr. Kövecs László fogságból visszatért és újból megkezdte rendelését.

További cimek ebben a füzetben

-Táplálkozásunk és a kalória

- Az Egyesült Államok külügyminiszterének stuttgarti beszéde

- A dunai hajózás

- A párizsi békekonferencia magyar vonatkozású hírei

- Üzenet orosz hadifogságból (Alsässer György, sz. Budaörs 1914, a tifliszi 236 sz. orosz hadifogolytáborban van és egészséges.)

- eltüntek keresése

 

A "A Magyar Értesítöt" szerkeszti és kiadja Pentei Antal Karlsruhe.

Gedruckt mit Sonderbewilligung Nr. F 61. Publications Control, Mil. Gov. Dept. G.-47.

 


Magyar Értesítö, 6. szám, 1946. október 1.

Budakeszi község hírei

A budapesti "Kis Újság"-ban 1946. szept. 3-án megjelent cikk:

A téli hónapokban nyugtalanító hírek érkeztek Budakesziröl. A régi és új telepesek, akik nem voltak a kommunista párt tagai, rettegve emlegették Vidó Lajos föjegyzö, Korai Gyözö kommunista párttitkár és Kovács József földigénylö bizottság elnökének a nevét.

Amikor ellátogatott a Kis Újság (Független Kisgazdapárt - A.Gy.) munkatársa Budakeszire, a Vidó-Korai-Kovács kiskirályok birodalmába, a kisgazda párti magyarok jóakaróan figyelmeztették: Ne tessék mutatkozni elöttük, mert agyonverik.
Budakeszi községháza anno
korabeli képeslap

Munkatársunk megköszönte a figyelmeztetést, de hivatásszerüen eleget tett kötelezettségének. Ellátogatott a községházára s felkereste az oroszlánt, mégpedig saját barlangjában. Kovács József, aki a svábokat igazoló bizottság elnökének a helyettese volt akkor, ugyancsak dühbe gurult, amikor meghallotta a Kis Újságot.
- A Kis Újság munkatársának nincs keresnivalója ebben a községben! - mondotta fenyegetöen.

Úgy látszik igazak a hírek - mondotta a munkatársunk - ahol ennyire félnek az újságíróktól, ott valami nem lehet rendben. Ha az Ön tevékenysége megfelel a demokrácia követelményeinek, úgy szépen belenyugszik Kovács úr, hogy csak eröszakra távozom. -
Kovács úr egy kissé megszeppent erre a hangra, visszaült az iróasztal elé és folytatta az igazoltatást. Megállapítottuk akkor, hogy Kovács körülbelül 25 olyan családot is ki akart telepíteni, amelyek tajai végig magyarnak vallották magukat, demokraták voltak, de nem vörösfedelü pártigazolványt hordtak a zsebükben. Ezzel szemben mentesíteni akart olyan "új kommunistákat", akik valamikor hüséges tagjai voltak a Volksbundnak. A kisgazda párt ébersége természetesen keresztülhúzta számításait.
szódásüveg(ek)
Fotó: Albrecht Klári
+ palutcaikurir.hu

A három jómadár

A három jómadárról még akkor megállapítottuk, hogy fogalmuk sincs róla mi a kommunizmus, de annál jobban értenek más emberek vagyontárgyainak az eltulajdonításához.

Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik - mondotta bucsúzáskor Kovács úr célozgatva, hogy a jövöben kerüljük a "három királyok" politikai paradicsomát.

Azóta többször jártunk Budakeszin, legutóbb vasárnap. Most is meg akartuk látogatni kis eszmecserére Kovács úrat és társait, és ekkor megtudtuk, hogy a korsó idöközben eltörött. A Vidó-Kovács-Korai triásznak "evés közben jött meg az étvágya", s már attól lehetett tartani, hogy az egész községet megemésztik, amikor végre a kommunista párt józan elemei felülkerekedtek és pontot tettek a triász áldatlan müködésére. Az is igaz, hogy a körülmények is kényszerítették erre öket, mert szorgalmas kezek hónapokon keresztül gyüjtötték az adatokat, a "kézzelfogható" bizonyítékokat, a kompromitáló aláirásokat. Igy például meg van az a kimutatás, amelyet Vidó föjegyzö irt alá, hogy a község kasszájából fizessék ki azt a 200 üveg szódavizet, amit pártbanketten fogyasztottak el. Bizonyiték van arról is, hogy a községi föjegyzö a község búzájából és borából fizette saját munkásait. A rendörség bünügyi osztálya annak idején a kitelepített 4800 svábtól a biatorgbágyi állomáson rengeteg tiltott tárgyat foglalt le és adott át a budakeszi vezetöségnek megörzésre. Ezek a tárgyak eltüntek. A háromtagú bünszövetkezet elsülyesztette azokat a leltárakat is, amelyeket a kitelepített kereskedök üzleteiben vettek fel. De eltünt az áru is. Nem tudnak elszámolni azzal a 30 sertéssel sem, amit a község boráért cseréltek. (Helyszüke miatt a jövö számban folytatjuk.)

- - - -

Vidó és társai letartóztatása és a község éléröl történt eltávolítása után az elöljáróság választása rövidesen megtörténik. A föjegyzöi állással kapcsolatban egy budajenöi okleveles jegyzö nevét emlegetik.

- - - -

A Nemzeti Bizottság új elnöke Kohlbauer Vilmos köfaragó mester, a helyi szociáldemokrata párt titkára.

Feladatuk közt volt az igazoló eljárás, amellyel azt vizsgálták, hogy a közalkalmazottak magatartása 1939-töl sértette-e a magyar nép érdekeit. - A.Gy.)

Menekültügyi problémák

Vladimir Clementis
Forrás: muzeum.sk
"A menekültek és kiutasítottak problémája az elkövetkezö télen katasztrófát idézhet elö". Ime Baden-Württemberg menekültügyi megbizottainak megállapítása, akikröl valóban feltehetö, hogy e nagyfontosságú kérdésben tájékozottsággal birnak. Ami máig ezen a téren történt minden tekintetben elégtelennek és hiányosnak bizonyult. A kiutasítottak hö vágya, hogy a nélkülözések, nyomorúság és állandó aggodalom nehéz napjai után végre valahára keresethez jussanak, hogy otthonra találjanak, melyet aztán idövel új hazájukká alakíthatnak. A kiutasítottak gyermekei között az elégtelen táplálkozás, angolkór és tuberkolózis nagy számban szedi áldozatait.

Magyarországi hírek

Vladimir (Vlado) Clementis* cseh delegátus a párizsi békekonferencián kijelentette, hogy a Csehszlovákiában élö 200.000 magyar áttelepítésével a kisebbségi kérdés teljes rendezést nyerne. Clementis visszautasította a magyar kiküldöttek azon indokát, hogy Magyarországon nincsen hely az áttelepítettek részére azzal, hogy rámutatott arra, hogy Magyarországról 400.000 németet telepítettek ki s igy a magyarok részére elegendö hely maradna. Kijelentette, hogy az áttelepítés emberséges keretek között Csehszlovákiát Közép-Európában a becsületesség védöbástyájává tenné.

A fotomuveszet.net honlapon találhatók Escher Károly döbbenetes felvételei és Stemlerné Balog Ilona tollából megjelent irás bizonyítja, hogy mennyire volt "emberséges" a magyarok kiüldözése Szlovákából.
*(Clementist 1952-ben Prágában kivégezték - A.Gy.)

A párizsi konferencia bizottsága elfogadja a békeszerzödéstervezet azon záradékát, mely szerint az összes szövetséges megszálló csapatok a békeszerzödés hatálybalépése után 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot. Magyarország ezen kikötés ellenében köteles Szovjetúnió és az általa megszállt ausztriai zóna közti magyar vasútvonal biztosítására minden intézkedést megtenni.

Az Egyesült Államok jegyzéke a szovjet kormányhoz

Az Egyesült Államok kormánya jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz, mivel Oroszország a jaltai konferencián vállalt kötelezettségeket, hogy a tengelyállamok csatlósállamait gazdaságilag segélyezi - megtagadta s ennek okát az Egyesült Nemzetek kormányaival nem közölte.
Jaltai konferencia, 1945 február
Churcill, Roosevelt, Stalin
wikipedia.org

A jegyzékhez csatolt jelentés rámutat arra, hoy az amerikai kormány Magyarország gazdasági újjáépitésére 15 millió dollár kölcsönt adott amerikai katonai felszerelések beszerzésére és 32 millió dollár értékü Németországba hurcolt magyar aranyat adott vissza Magyarországnak.

Továbbá kijelenti, hogy július 27-én a szovjet jegyzékben említett szovjet segítség abból áll, hogy a magyar gazdasági életböl jóvátétel formájában elvont javakat idönként nem vonja le. Idöközben tapasztalható, hogy a lefoglalt javak elszállítása a szovjet hadsereg által tovább folytatódik.

A jegyzék azzal a megállapítással végzödik, hogy további biztosítások vagy cáfolatok Moszkva és Washington között kevés gyakorlati értékkel birnának s hogy egy megegyezés Magyarország helyzetét nem befolyásolná.

További cimek ebben a füzetben

- Molotov nyilatkozata a lengyel-német határkérdésröl

- Különféle

- Keresések (a háború viharában egymást elveszítö emberek felhívásai)

- Üzenet orosz fordításból: Böhm Dezsö sz. 1907. Mosonszentpéter lakos üzeni a tifliszi 236-os fogolytáborból, hogy egészséges.

 

A "A Magyar Értesítöt" szerkeszti és kiadja Pentei Antal Karlsruhe.

Gedruckt mit Sonderbewilligung Nr. F 61. Publications Control, Mil. Gov. Dept. G.-47.

 


Magyar Értesítö, 7. szám, 1946. október 15.

Menekültügyi problémák

Elörelátható volt, hogy a politikai pártok is magukévá teszik e kérdést. Bennünket azonban édes keveset érdekel az elmélet, mint inkább a gyakorlat. Azt valljuk, hogy a felelöséget ezzel a kérdéssel szemben valamennyi pártnak közösen kell viselni. A pártok ugyanis közösségükben a választókat képviselik. Az ö ketelességük tehát ennek a kérdésnek gyakorlati megoldását közös lépéssel, együttes kezdeményezéssel lehetövé tenni. Ezideig úgy látszik hiányzott a bátorság megfelelö rendszebályok hozatalához, hisz e rendszabályok az egyik vagy másik pártot választóik szemében népszerütlenné tehették volna és ez a másik párt számára alkalmat nyújthatott volna ahhoz, hogy ebböl politikai tökét kovácsoljon magának. A kiutasítottak különös hálájára számíthat majd az a párt, amely elsönek tesz lépést ebben az irányban. Feltétlenül szükséges a menekültügyi kérdés megoldásához vezetö
Bundestag, Bonn 1954
Forrás: Bundesarhiv, B145
rendszabályokat a lakosság elött kellöen népszerüsíteni.

Hol van az a párt, amely eléggé bátor ahhoz, hogy az égetö kérdésben átfogó javaslatokat tegyen és kész ezeket a rendszabályokat a benszülött lakosság segítségével és a menekültek megbizottainak közremüködésével megvalósítani? Csakis igy hangozhat a kérdés, melyet a pártokhoz intézünk.

Hogy lelkesedhetnénk nappal pártokért, ha nem tudjuk éjjel hová lehajtani fejünket és ha sivár kilátástalan jövö áll elöttünk. Számunkra szükségszerü jelentöséggel bir ez idézet: "Ne szavaikról, hanem tetteikröl ismerjétek meg öket!"
CSU plakát, 1946*
Forrás: hdg.de

A helyzet valóban igen túlfeszített, azonban inkább a menekültek, mint a benszülöttek számára. Az okok kézenfekvöek. Nem a mi kivánságunk volt ide áttelepülni. Most azonban itt vagyunk, nekünk is jogunk van emberhez méltó életet élni. A németek összessége vesztette el a háborút. Mi kiutasítottak tudjuk, hogy mit jelent ez. Hisz elveszítettük otthonunkat, házainkat, gazdaságainkat, berendezett lakásainkat, fehérnemünket, ruháinkat, készpénzünket és megtakarított pénzünket, földjeinket, üzleteinket, mühelyeinket és nem utolsó sorban munkahelyünket. Az ittlakók mindezek birtokában vannak. Tudjuk, hogy nekik is áldozatokat kellett hozniuk. Mi tiszteljük ezt, mert tudjuk, hogy mit jelent áldozatot hozni. De a Ti áldozataitok nagy részét újaban Veletek együtt mi is viseljük, attól a naptól kezdve, amikor földetekre léptünk.

A mi utunk a múltban tövises volt, és úgy látszik a jövöben is ilyen marad. Mindezt tudnotok kell, hogy bennünket megértsetek. Túl sok a felületesség, valahányszor csak találkozunk egymással. Ti túlságosan saját helyzetetek szerint itéltek. Alig igyekeztek a mi helyzetünket megérteni. Úgy viselkedtek velünk szemben, mintha betolakodók lennénk. Pedig szerények vagyunk. Be kellene látni, hogy nincs más megoldás, mint közös utat és módot találni, amely Benneteket és minket is kielégit.

A felelösek kötelessége mindkét részen minden erejükkel megakadályozni, hogy az ittlakók és a menekültek között ne jöjjenek létre szellemi válaszfalak. Nem szabad odáig fejlödnie a dolgoknak, hogy a menekültek a nyomor és elkeseredés súlya alatt anarchiába sodródjanak..

M.H.

*Mintha a CSU olvasta volna a budakesziek magyarul megjelent fohászát. - A.Gy.
(Wahlplakat der CSU zur bayerischen Landtagswahl am 1. Dezember 1946)

Magyarországi hírek

A párizsi béketárgyalás magyarvonatkozású hírei

A magyar álláspontot Auer Pál ismertett: a magyar kormány eredetileg Erdélyböl 22.000 négyzetkilométert kért. Most azt a módosított kérelmet terjeszti elö, hogy 3000 négyzetkilométernyi területet csatoljanak vissza.
Trianon 1920 / Párizs 1947
Forrás: internetfigyelo.wordpress.com
E területen a magyarok jeletékeny többségben vannak. Ez a javaslat csak abban az esetben jelent megoldás, ha a román területen maradó több, mint 1,2 millió magyar kisebbség védelmére minden biztosítékot megadnak.

Az albizottság javasolja a szakértö jelentése alapján Pozsonnyal szemben a Duna déli partján fekvö s Csehszlovákia által kért magyar terület felének átengedését Csehszlovákia részére.

A politikai és területi bizottság albizottsága elfogadja azon elöterjetszést, hogy Magyarország és Csehszlovákia kisebbségi népcsoportjaik kicserélése ügyében egyezséget kiséreljenek meg.

A teljes ülés elfogadta a békeszerzödés tervezet egyik szakaszát, amely szerint Magyarország összesen 300 millió dollár jóvátételi összeget köteles fizetni a Szovjetúniónak, Csehszlovákiának és Jogoszláviának.

- - - -

Magyar hadifoglyok (egy részének - A.Gy.) hazaérkezése Oroszországból

- - - -

A magyar kormány törvényt adott ki, mely szerint a nemesi címeket - tekintve, hogy azok az új demokraktikus felfogással ellenkeznek - eltörölte.

- - - -

A Szent István-napi körmenetet az idén Mindszenty hercegprimás részvételével újból megtartották. A körmenetben a kormány is képviselte magát.

Budakeszi község hírei

A Budapesten megjelenö "Kis Újság"-ban 1946. szept. 3-án megjelent cikk

Mi történt Budakeszin a Vidó-Korai-Kovács kiskirálytriász birodalmában?

II.

A "tehénpárt"

Szakál Lajos kommunista községi biró megelégelte a triász üzelmeit és visszaadta pártigazolványát.
- Többször szóvá tettem Vidó föjegyzönek, hogy nem tartom emberséges eljárásnak, amit müvelnek, -mondotta a Kis Újság munkatársának. - Többek között csak a kommunistáknak jutott mindig a búzalisztböl, a lakosság többi része csak kukoricalisztet kapott, egy-két eset kivételével. Mig a kommunistáknak nem kellett sorbanálliok, mert a párt osztotta ki nekik a lisztet, adig a lakosság hosszú sorokban várakozott.
Budakeszi határ, az un. "Ochsenzunge"
Fotó: id. de Ponte József

- Olvasta biró úr, a kommunisták helyi faliújságát? - kérdeztük.
- Olvastam, "tehénpártnak" nevezik a Parasztpártot és minket, akik otthagytuk a kommunista pártot, "tehénpártinak" mondanak. Az illusztrált fali újságon pedig "cimer" is látható: egy rosszúl sikerült szarvasmarha. De hiába haragszanak rám, amiért felrobbantottam a kommunista párt helyi szervezetét, hiába gúnyolnak bennünket: Mi parasztok nem engedjük többé, hogy az orrunknál foga vezessenek.
- Volt-e tudomása biró úrnak, hogy Vidóék lopnak, sikkasztanak?
- Tudtam róla, helyesebben sejtettem, de nem sikerült fellépni ellenük, nem volt bizonyítékom...

Akik már ülnek, és akik még nem ...

- Mi van a kitelepített svábok vagyonával? Hol, kinél vannak az ingóságok?

A biró vállát vonogatja. Ö nem tud róla. De igenis tud róla Vidó Lajos föjegyzö, Korai Gyözö párttitkár, Kovács József levitézlet FIB elnök, akik már az ügyészség fogházában várják az igazságszolgáltatást, de tudnak a büntársak is, akik egyelöre még szabadon járnak.

A kitelepített Budakeszi község hírei

-Üzletnyítás: Jerzsabek Ferenc Menzingen községben egy izléses, tiszta mészáros és hentesüzletet nyitott.

További cimek ebben a füzetben

- Churchill "Európai Egyesült Államokat" követel

- Törvény telepítöterületek szerzésére (célja, hogy konyhakerteket kapjanak a kitelepítettek és kibombázottak)

- Ausztriában a szovjet hatóságok megakadályzoták a zsidóözönlést Magyarországról és Csehszlovákiából

- A nürnbergi per itélete

- Keresések (a háború viharában egymást elveszítö emberek felhívásai)
Pentei (Pfendtner) Antal
Fotó: id. de Ponte József

- Figyelmeztetés: Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a lap szerkesztösége nevében egy ismeretlen egyén keresi fel a kiutasítottakat és hamis, valótlan híreket terjeszt. Kérjük olvasóinkat, hogy megjelenése esetén igazoltatni sziveskedjenek.

 

A "A Magyar Értesítöt" szerkeszti és kiadja Pentei Antal Karlsruhe.

Gedruckt mit Sonderbewilligung Nr. F 61. Publications Control, Mil. Gov. Dept. G.-47.

 


Az utolsó füzet, számozás és "Magyar Értesítö" felirat nélkül
Karlsruhe, 1946 november 1.

Valószínüleg ez a novemberi füzet nem jelent, vagy nem jelenhetett meg, mert nincs feltüntetve a szokásos cím és hogy ki a felelös szerkesztöje valamint kiadója:

("A Magyar Értesítöt" szerkeszti és kiadja Pentei Antal Karlsruhe. Gedruckt mit Sonderbewilligung Nr. F 61. Publications Control, Mil. Gov. Dept. G.-47.")

Feltételezhetö, hogy csak Pentei (Pfendtner) Antal birtokában volt meg és igy maradt fenn a családjánál.

Mindenszentek ünnepén

A német birodalom nyugati részében szétszórva rokonainktól, testvéreinktöl, ismeröseinktöl elszakítva ünnepeljük az elsö Mindenszentek ünnepét.
Budakeszi látképe (Ansicht)
Fotó: id. de Ponte József

Nincsen nap, hogy gondolatban ne járnánk végig falunk utcáit, ne látnók határát, ne hallanók harangjainak zúgását, nem lépnénk az undvarunkba s ne nyitnánk be szüleink házába. Emlékszünk minden zeg-zugra, minden bútordarabra, szépre. És gyakran látjuk falunk temetöjét, ahol öseink, drága nagyszüleink, szüleink, testvéreink, gyermekeink alusszák örök álmukat.

Ma különösen sokat kalandozunk gondolatban a temetöben, ahol gazzal felvert sírok között talán csak néhányan az otthonmaradottak közül diszítenek fel itt-ott egy-egy sírt. Nem úszik fényben és virágpompában ma a temetönk. Az igaz, hogy itt sem tudunk mécsest gyújtani, mert nincsen, de lélekben ott vagyunk drága halottainknál épúgy, talán még bensöségesebben, mint azelött. Megsimogatjuk, átöleljük keresztfáikat, sírköveiket, felhantoljuk és díszítjük sírjaikat, egy-egy gyertyácskát is égetünk lelki üdvösségükért s ha leszáll az est és megszólalnak falunk temlomának harangjai, közös imára gyülünk össze otthon, vagy a hideg temetöben sírjaik közelében.
Budakeszi temetö
Fotó: Albrecht Klári

Az esti ima után még megemlékezünk azokról a halottainkról, kiknek jeltelen sírjukra nem tehetünk le virágot, kik messze idegenben porladnak el, kik az élet nagy viharában estek el s csak a részükre emelt emlékmühöz tehetünk le egy kis virágszálat.

Nekik szenteljük ezt a napot, visszagondolva életükre, mely a mi életünkkel egybe volt kötve s azt széppé, kedvessé tették. A jó Isten akartából távoztak el tölünk és csak sirhantjuk maradt meg számunkra és ettöl is el kellett búcsúznunk.

Mindenszentek ünnepének estéjén egyesüljünk nagy családként!

Imádkozzunk!

Testvérem, ha hideg szél csapdossa megkínzott arcodat, foltos, szegényes ruhádat és könny pereg a szemedböl, szorítsd össze ajkadat és erösítsd lelkedet. Hallod az otthon hívó szavát?...a múlt... a halottak visszahívnak.

És ha nem is lehetünk ott sírotoknál drága halottaink, érezzük, tudjuk, hogy Ti itt vagytok ma velünk, mellettünk. Nehéz sorsunkban értetek imádkozunk és kérünk benneteket, hogy Ti is imádkozzatok, könyörögjetek érettünk, szegény kitelepítettekért.

Byrnes beszámolója a párizsi békekonferenciáról

James F. Byrnes amerikai külügyminiszter 1946 október 19-én rádióbeszédében számolt be az amerikai népnek a párizsi konferencián elért eredményekröl.
James F. Byrnes
külügymin. 1945-47
Forrás: wikipedia
Byrnes jelentésében az általános világpolitikai helyzetre is kitért. Félórás beszédében háromnegyed része a szovjet-amerikai viszony taglalására szorítkozott. "Aggódom - úgymond - az Egyesült Államok és a Szovjetúnió között fennálló feszült viszony miatt, amely úgy látszik még mindig növekvöben van. "Ezek után többek között a következöket mondotta: "Két állam könnyen és gyorsan megegyezésre juthat egymással, ha az egyik fél mindenben enged a másiknak. Az Egyesült Államok azonban nem hajlandó mindenben engedni. De nincs is szándékában ilyen engedményeket mástól követelni.

Molotov és Visinszky heves kirohanásaival kapcsolatban a békekonferencia befejezö stádiumában Byrnes a következöket mondotta: "Mindig szókimondónak és szabadelvünek vallottam magamat és igy nem hallgathatom el, hogy igen csodálkozom azon állítólagos indikékokon, amelyek - a szovjet kormány vádaskodása szerint - cselekvéseinket
Roosevelt elnök
a szerzödés aláirása 1941
Forrás: wikipedia
meghatározzák. Nem egyszer, hanem ismételten szemünkre vetették szovjet részröl, hogy Amerika a háború folyamán a szabadkereskedelem örve alatt csak még jobban meggazdagodott és most Európa gazdasági uralmára készül. E vádaskodások - bárhonnan is hangzanak el - mindenképpen sajnálatosak szovjet részröl, holott éppen mi voltunk azok, akik a háború alatt 10 milliárd dollár erejéig elölegeztünk Szovjetoroszországnak."

A "Die Zeit" újság 1951. március 8-i cikke szerint a szovjetek a szerzödésben foglalt hitelt és a kölcsönadott eszközöket (pl. hajókat) nem térítette ill. adta vissza az USA-nak. - A.Gy.

Byrnes hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mind bel-, mind külföldi viszonylatban a szociális és gazdasági demokrácia hívei. Mi mindenütt a szabadságot védelmezzük - mondotta. Véleményünk szerint az emberi szabadság és elörehaladás gondolata elválaszthatatlan egymástól. Az amerikai nép a Szovjetúnió népének és a világ minden népének baráti jobbját nyújtja. Adja Isten, hogy valamennyien a béke útjait keressük.
ideológia és valóság / vietnámi háború
Forrás: mult-kor.hu

Ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek valójában a nemezetek közösségét jelentse, megértésre és együttérzésre van szükség. Ha nem sikerül pontosan körülirt és közös megegyezésen alapuló eljárási szabályzatot kidolgoznunk - miként az a nemzetközi biróság jogkörének meghatározásánál történt, s miként a remélhetöleg az atomenergia ellenörzése kérdésében is hasonló sikert fogunk a közeljövöben elkönyvelni - úgy nincs más megoldás, mint a nemzetközi kérdéseket a szuverén államok között kötendö kétoldalú szerzödések útján megoldani. Ily szerzödések azonban csak úgy jöhetnek létre, ha a szerzödö államok a kölcsönös bizalom szellemében járnak el. Tiltakozási jogukat azonban nem szabad egyoldalúan felhasználniok, mert ezáltal csak késleltetik a béke útjára való visszatérést és lassítják a gazdasági újjáépítés menetét.
Kelet-Európa 1990-ig
szovjet megszállás alatt
Forrás: wikipedia

Egy állam sem képzelheti be magának, hogy egyedül ö az erény és bölcsesség letéteményese. Egy államnak sem szabad akár fenyegetésekkel, akár politikai nyomás kifejezésével más nemzet jogait csorbítania. Amerika nem szünik meg a szovjet és más állam barátságát keresni és ezt teszi azon az alapon, hogy elismeri az egyes államok azon jogát, hogy saját meggyözödése és életformája szerint alakítsák életüket, még akkor is, ha Amerika az életformát nem helyesli és soha nem is fogja helyeselni. Mindezek ellenére nem szabad elveszítenünk politikai éleslátásunkat. Óvakodnunk kell attól a tévhittöl, hogy egyetlen jóhiszemü cselekedet már elegendö ahhoz, hogy kiirtsa legmélyebben gyökerezö gyanakvását, vagy akár áthidaljon messzemenö ellentéteket.

A háború csak akkor nem kerülhetö el, ha az egyes államok nem türik meg vagy nem tartják tiszteletben egymás jogait. Ha a béke épületét akarjuk felépíteni, türhetetlen az az állapot, hogy az embereket az a gondolat tartsa izgalomban, hogy a viszály kitörese úgyis elkerülhetetlen. Igen sajnálatos, hogy a Szovjetúnió egy részében az az irányzat kap lábra, amely barátságtalannak minösíti azokat az államokat, amelyek a mi barátságunkat
lengyel határ 1945-töl
a szürke rész a SZU-hoz került
Forrás: wikipedia
keresik. Hasonlóképpen barátságtalan lépésnek róják fel, ha az Egyesült Államok - hagyományaihoz híven - igyekszik a baráti viszonyt a szovjettel határos államokkal fenntartani. Sajnálatosnak tartjuk továbbá azt a rémhirt is, amely tudni véli, hogy mi a szovjet bekerítésre törekszünk. Holott nem kisebb személyiségtöl, mint magától Sztalin marsaltól hallottuk legutóbb, hogy a szovjetet nem fenyegeti a bekerités veszélye.

Byrnes rámutatott a szovjet hódításaira a Baltikumban, Finnország határainál, Lengyelországban és a Csendes óceán térségében. A szovjet - mondotta - nem az az állam, amelyet birtokaitól megfosztottak....

A szovjet azon vádjára, hogy az Egyesült Államok csak kerestek a háborún és jelenleg Európa gazdasági kizsákmányolására törekszenek, Byrnes azt válaszolta: Amerika sohasem vindikálta magának azt a jogot, hogy más államoknak elöirja miként rendezzék be gazdaságukat és kereskedelmüket. Mindössze azt követeltük, hogy nem szabad megengedni, hogy egyes államok különbséget tegyenek nemzet és nemzet között kereskedelmi kapcsolataik kiépítésénél. Az Egyesült Államok szigorúan ragaszkodnak ehhez az elvhez. Viszont elismerjük az államok azon jogát, hogy ez elv gazdasági elönyeit, illetöleg hátrányait fontolóra vegyék. A legerélyesebben tiltakozunk azon vád ellen, hogy Európát gazdasági rabszolgaságra akarjuk füzni és hogy a háborún csak gazdagodtunk. Európa gazdasági újjáépítésében azért akarunk közremüködni, mert az a meggyözödésünk, hogy Európa gazdasági virágzása az egész világ gazdasági jólétének és ezzel a világ békének egyik feltétele.
a világ "füle"
Forrás: wikipedia

A jóvátételi követelések - mondotta továbbá Byrnes - kemények, sokhelyütt igen kemények. E terhek viselése azonban csak úgy képzelhetö el, ha jóvátételi fizetésekre kötelezett népeknek nem kell ezen felül még a megszálló hadseregek ellátását is fedezniök, s ha alkalmat adunk nekik lerombolt gazdasági életük újjáépítésére.

Az olasz-osztrák megegyezéssel kapcsolatban, amely a dél-tiroli kérdés megoldását hozta, Byrnes annak a reményének adott kifejezést, hogy Csehszlovákia és Románia Magyarországgal kötendö hasonló szerzödésekkel képesek lesznek bonyolult nemzetiségi kérdéseket megoldani. Ezt azonban abban a meggyözödésben kell tenniök, hogy e kérdésnek nyugvópontra juttatása az egyedüli záloga egy baráti és jószomszédi együttmüködésnek.

Ideát Amerikában azt látjuk, hogy a legkülönfélébb fajok és népek békében élnek egymás mellett. Európában is lehetségesnek kell lennie a békében való együttélésnek.

A trieszti kérdéssel kapcsolatban Byrenes a következöket mondotta: A jugoszláv küldöttség közölte a párizsi értekezlettel, hogy a javasolt békeszerzödést nem hajlandó aláirni. Remélem azonban, hogy Juguszlávia más államokhoz hasonlóan be fogja látni, hogy mint a többieknek, neki is engedményeket kell tennie a béke fenntartása érdekében.
Trieszt (1954-töl Olaszországhoz tartozik)
Forrás: wikipedia

Byrnes ezután áttért a dunai hajózás kérdésére: A potsdami konferencián - mondotta - Truman rámutatott a szabad hajózás nagy jelentöségére. A párizsi értekezlet kétharmad többséggel megegyezett abban, hogy a szabadkereskedelem újrafelvétele érdekében a békeszerzödésekben szerepelnie kell a Duna szabaddá tételének. Azt hiszem a külügyminiszterek értekezlete elfogadhatja a békekonferencia idevonatkozó javaslatát.

Byrnes a szovjettel való megértés fokozatos kiépítésében látja elsörendü államférfiúi feladatát. E megértés helyreállítása - mondotta - azért szükséges, mert csak ezen a réven lehetséges az Egyesült Nemzetek szervezetét igazi népközösségi szervezetté kiépíteni. A potsdami konferencia óta - amely hivatali müködésemnek kezdetét jelenti - Truman elnökkel együtt a megértés elömozdításán fáradozunk. S a fáradozásunkat folytatni fogjuk.

A külügyminiszter végezetül rámutat arra, hogy Amerika népe bizik az Egyesült Nemzetek világszervezetében. Hajlandónak kell mutatkoznunk - mondotta - a kölcsönös együttmüködésre a vétójog fenntartása mellett vagy anélkül. A világ nemzetei legyenek meggyözödve arról, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett célokat szükség esetén akár eröszakkal is meg fogjuk védelmezni.

További hírek a párizsi békekonforencáról

-Jugoszlávia nem ir alá egy szerzödést, mely oly rendelkezéseket tartalmaz, melyeket kormánya nem hagyott jóvá. Elvárja, hogy Magyarország kötelezettségeit a kisebbségek bánásmódjára vonatkozólag betartsa.
Dimitri Manuilski
ukrán kommunista vezetö
Forrás: wikipedia

- A csehszlovák kiküldött nyomatékosan hangsúlyozza, hogy országa követeléseinél Magyarországgal szemben nem a revans gondolata vezeti. Sajnálja, hogy az a cikkely, mely 200 ezer magyar kényszeráttelepítését helyezte kilátásba Csehszlovákiából, nem lett jóváhagyva.

- Az amerikai kiküldött hangsúlyozta, hogy néprétegek egyoldalu és kényszerhatása alatt való kiköltözködését emberi szempontból alapjában elutasítja. Mink azon az állásponton vagyunk, hogy az önkéntes népcsere minden eszközzel legyen elösegítve.

- Manuilski Dimitri ukrán kiküldött ellene van az Egyesült Államoknak azon tervezete ellen, hogy a Balkán bizottság által elfogadott magyar jóvátételi összeget 300 millió dollárról 200 millió dollárra szállítsák le.

- A magyar kormány elfogadta Dr. Hekali csehszlovák megbizott tervét a magyar-szlovák népcserére vonatkozólag.

Budakeszi község hírei

A budakeszi botrány

A Magyar Értesítö elözö számaiban beszámoltunk a Budakeszin elkövetett sorozatos vissazélésekröl. Megirtuk azt is, hogy a botrányosan szereplö személyeket: Vidó Lajos vezetöjegyzöt (volt cipészsegéd), Korai Gyözö volt kommunista párttitkárt, Korai Gyözöné szül. Gál Arankát, Korai Henrik közellátási vezetöt, Kovács Józsefet a Földigénylö Bizottság volt elnökét, Szakál Lajos községi birót és Geczö Antalt "pártellenes tevékenység és korrupció miatt" kizárták a kommunista pártból.

A sikkasztások és lopások ügyében a budapesti fökaptányság Sallai detektivcsoportja folytatja a nyomozást. A rendörség a legnagyobb titoktartással kezeli az ügyet és annak ellenére, hogy Budakeszin már a gyerekek is könyv nélkül fújják a Vidó-Kovács-Korai triász bünlistáját, a fökapitányság illetékes szervei nem hajlandók hivatalosan is tájékoztatni a sajtót a nyomozás eredményéröl.
szovjet kommunista
párttagkönyv
Forrás: wikipedia

A budakeszi botrány egyébként egyre nagyobb tengerikigyóvá dagad. A nyomozáshoz szükséges "tárgyi bizonyítékokat" egy vidéki segédjegyzö szerezte be s ö pattantotta ki tulajdonképpen a visszaéléseket s nem Szakál Lajos községi biró. Szakál ugyanis azt mondotta a Kis Újság munkatársának, hogy megelégelte már a "törvénytelenségeket" s ezért ö tett pontot a bünszövetkezet müködésére. Kizárták a kommunista pártból, mire a biró úr megalakította a budakeszi Paraszt pártot, amelynek ö lett az elnöke. A birót közel 200 kommunista követte, a kommunista pártigazolványukat le sem adták hivatalosan, hanem csak az ablakon át dobálták be a pártirodába.

Az igazság kedvéért megirjuk, hogy Szakál azért különbözött össze a kommunistákkal, mert ö is segédkezet adott a bünszövetkezetnek. Ezért azonban nem is lett volna olyan nagy baj, de a biró úr külön utakon járt. Igen kínos számára, hogy nem tud beszámolni arról a 16 kocsi fáról, amelyet Budapesten értékesített, melynek árából fehérlisztet kellett volna beszereznie a község részére. Igy történhetett, hogy mindig csak annyi fehér lisztet szereztek, amennyit a kommunista párttagoknak ki kellett adni, a nem kommunistáknak pedig megfelelt a vegyes liszt is.

Hogy miért van még szabadlábon a biró úr, azt csak a budapesti fökapitányságon tudnák megmondani. Ugyancsak a budapesti rendörség adhatna választ: miért bocsátották szabadon Gál Arankát, akiröl büntársi volta mellett azt is kiderítették, hogy valamikor Gestapo-kém volt.

További cimek ebben a füzetben

- A szabad Duna

- sikeres pénzrögzítés Magyarországon

- kitelepített községek hírei

- keresések


Miért szakadhatott meg az Értesítö kiadása 1946-ban és csak 1948 végén folytatódott?

Most (2015. július) olvasom dr. Heinz Nawratil a Kitelepítés feketekönyve (1945-1948) cimü müvét és ebben találtam egy részletet, amely magyarázatot ad az akkori viszonyokra.

Nawratil 20 millióra saccolja a német nyelvü kitoloncolt emberek számát Közép-Európából. A kitelepítéssel kapcsolatba hozható halálos eseteket közel 3 millióra. A könyvében taglalja (173. oldaltól), hogy nem csak természetes halált haltak, hanem embertelen bánásmód, gyilkosságok következtében. 1946-ban egyre több borzalmas részlet került napvilágra a Németország nyugati felébe érkezö elüldözöttek beszámolói révén, amelyekröl kezdetben a sajtó is beszámolt. A szövetségesek, élükön az USA rendeletet adott ki, hogy azok a sajtótermékek nem jelenhetnek meg, amelyek nem respektálják a megszálló hatalmakat.

Vagyis fájt az amerikai katonai hatoságoknak az igazság, hogy ugyanolyan szörnyüségek (öregek, asszonyok, gyerekek pusztultak el) történhetnek az ö fennhatóságuk alatt, mint a korábbi náci idökben. Pedig a szövetségesek a kitelepítések potsdami határozatánál direkt kihangsúlyozták a humánus végrehajtást. Egyik a papir, másik a valóság.
néhány osztály nem volt elegendö a magyar szöveg helyes irásához
(a fejjel lefelé irt szöveg:"a Lizit üdvöszöl")

Ezek szerint szinte biztos, hogy az amerikai rendelet alá estek a kitelepített budakesziek által szerkesztett Értesítö füzetek is. A cenzurára figyelmeztet Pentei Antal által szerkesztett Magyar Értesitö 1946. július 15-én megjelent füzetének egyik bejegyzése is:

"Magyarországra levelet vagy lapot csak német, angol, francia, orosz és lengyel nyelven lehet irni. Tehát magyar nyelven irott leveleket a cenzurán vagy visszaküldik, vagy megsemmisitik... Képeslapok vagy fényképes lapok küldése nincs megengedve. Ugyszintén leveleket bélelt levélboritékban sem szabad küldeni."

Szegény szorgalmas svábjaink többsége, akik csak néhány osztályt jártak ki magyar iskolában és esetleg németül nem is tanultak meg irni, olvasni, miként tudtak volna a fenti nyelvek egyikén irni haza és kik tudták volna azt otthon elolvasni?

1948-ban enyhítettek a rendeleten és 1949-ben végleg feloldották. Addira biztos minden lapiró jól felfogott érdekében a kitelepítési büncselekményekröl szóló cikkeket öncenzurával egyszerüen kihagyta az újságából. Ezért aztán a történelemnek ez a szakasza a mai napig homályba merül.

Albrecht György
Philippsburg

 


 

  vissza a ennek a lapnak az elejére

        vissza a fölapra

 

 

© 2014 Georg Albrecht    

Swish Templates