Migració
|
Az alábbi sorokat "Quo vadis, Europa" több, mint három éve vetettem papirra és azóta sem változott a helyzet. Idöközben megszámlálhatatlanul sok német és uniós csúcsra került sor de hiába vártuk, hogy hathatós intézkedéssel megfékezzék, megszüntessék a bevándorlást. Hogy én milyen naiv voltam? Többek között a következöket írtam: "...Mennyire lesznek megbízhatóak az arab munkavállalók? Ha értik is a dolgukat szorgalmasak lesznek-e egyáltalán? Vagy csak akkor mennek be a munkahelyeikre, ha kedvük van? Pontosak lesznek? Betartják-e a határidöket?" Ezek az emberek nem dolgozni jöttek. Egész kis hányaduk helyezkedett el, a többi Hartz IV segélyböl, vagy büncselekményekböl él. Azt sem gondoltam volna, hogy jelentös hányaduknak semmiféle végzettsége sincs, söt sokan irástudatlanok. Ha már itt tartok, milyen eszement gondolat a kevert vagy nyílt társadalom eszméje? Hogy képzeli Kalergitöl kezdve Soroson és olyan uniós vezetökön, mint Junckers/Timmermans és társaikon keresztül bárki is, hogy a bevándorlás jót tesz az európai társadalmaknak. Álljon itt egy mai újságcikk. Arra vagyok kiváncsi, hogy néhány év múlva milyen lesz a helyzet. Lehetséges, hogy úgy, ahogy egy fikciós történetben "Európa 2035" elképzeltem? Klikkeljen ide vagy a menügombra. A fenti filmet is meg lehet tekinteni: https://www.youtube.com/watch?v=eQCh4Y3r4i0 2019. február 8. Ijesztö számokat közölt az RP (Rheinische Post) hírportál az Észak-Rajna-Westfaliában található félmillió lelket számláló Duisburg bizonyos városnegyedeiben kialakult helyzetröl. Iskolakezdés elött egészségügyi vizsgálat alá vonják a gyerekeket és ennek során készített statisztika azt mutatja, hogy bajok vannak az államnyelvvel. Tíz százalék alatt van azoknak az aránya, akik hibátlanúl, miközben húsz százalék felé közeledik azoknak a száma, akik egyáltalán nem beszélik a német nyelvet. Az ok abban rejlik, állapítja meg az írás, hogy egyre több migránshátterü gyermek jut iskolás korba. Mily meglepö! - teszem hozzá. A cikk kitér arra, hogy miként alakul az idegenajkúak aránya föleg a peremkerültekben. Marxlohban például 74 százalék azoknak a száma, akik a németet nem elsö nyelvként használják, mig Bruckhausenben csaknem eléri a 88 százalékot. Az egészségügyi vizsgálatot végzök saját szempontjukból kiindulva problémát látnak ebben, mert a gyerekek és szüleik nyelvi nehézségei miatt az elözö évekhez viszonyítva a vizsgálat idötartama jelentösen meghosszabbodott. Más kedvezötlen fejleményekre is rámutatott a vizsgálat. Azoknak a gyerekeknek az aránya is növekedett, akiknek a nyelvi akadályokon kívül motorikus és koordinációs zavaraik is adódnak. Hét év alatt 20 százalékról 27-re emelkedett, ezért a jelentés javasolja az iskola elötti és alatti testmozgás biztosítását. Feltünt a gyerekek viselkedésének romlása is (14 százalék feletti). Mit értenek ez alatt? Megfigyelhetö a dacos viselkedés, teljesítmény megtagadás, alacsonyabb ingerküsszöb, kifejezett szégyenlösség, önbizalom hiánya, kudarctól való félelem, erös motorikus nyugtalanság, aggresszivítás és korlátozott motiváció. Hogy fog kinézni Németország jövöje, ha már most ilyen problémák vannak? - kérdezem én. https://rp-online.de/nrw/staedte/duisburg/gesundheitsbericht-fuer-duisburger-grundschueler-deutsch-meist-zweitsprache_aid-36612265
Quo vadis Europa? Irány Eurábia?
|
|||
| |
| Watzmann és társai (Berchtesgaden)
fotó: Albrecht Klári |
|---|
Valahogy igy van most a magyarokkal is. Nem nagyon értem, mert ha megakadályozzák a továbbutazásukat, akkor föleg a németeket védik, hiszen egyetlen menekült sem akar Mo-on maradni. A Keletinél skandálták, hogy "we want go", de legtöbbször csak annyit, hogy "Germany". Nem mindig nézünk magyar tévét, de egyszer pont elkaptunk egy jelenetet, amikor egy rendörségi autó bement közéjük és hangosbeszélön arabul elmondták nekik, hogy mire számíthatnak: regisztrálniuk kell magukat és bemenni egy magyarországi táborba. Egy emberként üvöltött a nép: "No" és "Germany". És ezek után - föleg a németek - arányosan el akarják osztani a menekülteket. Akaratuk ellenére.
Tapasztalatból tudjuk, hogy nem egyszerü beilleszkedni itt a benszülött németek közé, mégha beszélik is a nyelvüket. Mit fognak majd azok itt csinálni, akik csak arabul, vagy tört angolsággal tudnak? Akiket megkérdeznek, azok mind mérnökök, orvosok és hasonlók akarnak lenni. Egyik sem fizikai munkás. Netán a bevándorlók arra számítanak, hogy az itteni irdatlan magas oktatási költségüket az adófizetök finanszirozzák majd? És ha végeztek? Az uniós munkavállalók többsége sem tud képzettségének megfelelöen elhelyezkedni. Erösen alább kell adniuk az igényüket, hogy megkapaszkodhassanak. Nem ritka az itt el nem fogadott érettségizett, aki autókat pucol, vagy gyárban emeli le a futószalagról a súlyos teherautógumikat, vagy tanári, netán fogorvosi diplomás, ill. más magasabb képesítésü munkavállaló, aki takarításból tud csak megélni, vagy öregek otthonában ápolói munkát vállal, vagy mérnök létére éjszakai portás, vagy jogi diplomával, kétszeres doktori címmel egyszerü könyvelö.
| |
| csador, modern és niqab az egyiptomi utcán
forrás: kozelakelet.blog.com |
|---|
És akkor még nem beszéltünk a morális helyzetröl. Mennyire lesznek megbízhatóak az arab munkavállalók? Ha értik is a dolgukat szorgalmasak lesznek-e egyáltalán? Vagy csak akkor mennek be a munkahelyeikre, ha kedvük van? Pontosak lesznek? Betartják-e a határidöket? Vagy a következö évtizedekben el lehet majd felejteni a német tüchtigkeitet? Esetleg sztrájkolni fognak, ha nekik nem tetszö munkamorált követelnek meg tölük? Mennyire lesznek büszkék, elfogadják-e majd a német szakik tanácsait? Kérdést kérdésre halmozok, de nem lehet tudni rá a választ. Ez a jövö titka.
S ha már a morálnál tartok milyen lesz a mohamedán nök és lányok helyzete? Paralel társadalom jön létre? Amelynek nyomai már ma is megtalálhatók, vagyis például nem lesz vegyes házasság? A törököknél is elöfordul, hogy a család becsületét féltve a fiútestvér több késszúrással megölte a húgát, vagy egy apa föbelötte a lányát, mert az német fiúval akart élni, mint más normális német fiatal pár. (Ehrenmord! Csodálkoznak rajta, hogy ezért elitélik és börtönbe zárják öket). És nem mindegyik járhat úgy felöltözve, mint a német lányok az utcán, csak fejkendöben, netán még az arcot is letakaró fekete csadorban illetve niqab-ban? És ha valaki a németek közül felvázolja az általa elképzelt jövöt, mint Thilo Sarrazin a Deutschland schaft sich ab cimü könyvében, akkor azt kirugják az állásából, kiteszik a pártjából és szinte hallgatásra itélik?
A lakáshelyzet már most sem rózsás. (Mi lesz késöbb?) A kisebb lakások bérleti díja aránytalanúl magas, hiszen azt a kereslet-kínálat befolyásolja. Sok az egyetemi hallgató, ök is a kisméretü lakások után szaladgálnak. A föleg fiatal férfiakból álló migránsok is ilyen lakásokat fognak igényelni árakat az égig srófolva. Mint a török vendégmunkások, ök is maguk után vonzzák majd a családtagjaikat. A gyermekvállalás már most sokkal nagyobb, mint az európai átlag, egyrészt tradiciós okokból, másrészt a szociális kezdvezmények kihasználása miatt is. Sokszor a familia fenntartására is elegendö a családi pótlék, tehát nem muszáj mindenkinek dolgoznia. Viszont terjedelmesebb családlétszám mellett nagyobb lakásokra lesz majd szükségük, azok ára is meg fog ugrani.
A keresett lakásokat sem szétszórtan fogják megtalálni, hanem egy kupacban. Már most vannak Berlinben, Frankfurtban és máshol is olyan negyedek, vagy kis falvak, ahol a németek kisebbségbe szorultak. A benszülöttek vagy kihalnak, vagy lehetöleg kiköltöznek ezekböl a körzetekeböl, hiszen a törökök otthonról hozott nyíltabb habitusa sokakat zavar. Például késön kelnek, sokáig fennvannak, nagy a vendégjárás, gyerekek még éjfélkor is az udvarokban hangosan játszanak, a felnöttek is zajosabbak az átlagnál, nehezen elviselhetök. Tiszelet a kivételeknek!
Miket igérhettek az embercsempészek a migránsoknak, milyen hamisan csillógó jövöt vázoltak fel nekik? Ezeknek a lelketlen embereknek semmi sem számít, csak az a céljuk, hogy megkapják a csempészetükért járó nem is kevés pénzt. (Állítólag Aufganisztánból tizenötezer dollár a tarifa!) Nem tudom, hogy honnan szereznek ennyi pénzt, honnan van nekik mindenhol müködö mobiltelefonjuk. Nem bizonyítható, de arra gondolhat az ember, hogy valahonnan, valakik pénzelik öket, feltehetöleg sokaknak jól jönne, ha Európa eltünne a térképröl. Legalábbis a mai formájában.
| |
| Ramsau (Berchtesgaden)
fotó: Albrecht Klári |
|---|
Minket is, mint szerintem sokakat nagyon aggaszt ez az újkori népvándorlás. Egy aktuális felmérés szerint nem a saját gondjaik okoznak a németeknek aggódalmat, hanem azoktól félnek igazán, amelyeket közvetlenül nem tudnak befolyásolni, vagyis társadalmi, politikai témáktól. Minden második ember a bevándorlás okozta konfliktusoktól tart, hogy a menekültstátuszt kérök növekvö száma meghaladja a türöképességet. Csak ezek után jön az adófizetöi félelem az ország eladósódása, terrortámadások és továbbiak miatt.
Az európai úniót megremegtette a jónéhány éve begyürüzött nemzetközi pénzügyi- (Lehman Brotherstöl kiindulva) valamint a görög válság, de ezekböl talán ki tud kecmeregni, viszont a menekültügy kezelhetetlenné vált egy olyan országok közösségében, ahol nincs rendezett válasz erre a kihívásra, ahol a különbözö egyéni érdekek egymásnak feszülnek, mindenki azt tesz, amit a legjobbnak tart pillanatnyilag, vagyis ad hoc reagálnak, minden nap újabb helyzet elé állítja öket az áradat és a tegnapival szemben homlokegyenest mást tesznek szükségmegoldásként. Ezek kiváltják a többiek rosszallását, föleg azokét, akiket nem közvetlen érint az egyre súlyosabbá váló migráció. Egymásra mutogatnak, pedig ha jobban megvizsgáljuk mindegyikük ugyanazt teszi, lehetöleg a saját országuk legkisebb károsodásával mielöbb szabadulni ezektöl a gondoktól.
Innen külfödre eljutó hírek, minthogy rendszerint leginkább ezek a hírek a médiákban, elöszerettel mutatják a radikálisok támadásait egyelöre nem személyek, hanem épülö menekültotthonok ellen. A kormány és végrehatjó szervei nem sokat tesznek a menekültekért, leginkább a civil szervezetek fognak össze és egyes személyek. Napokban Münchenbe érkezett menekülteknek rövid idö alatt annyi mindent hoztak a polgárok, hogy rádióban, tévében kérték fel a lakosságot, hogy egyelöre nincs szükségük semmire, ne hozzanak több ruhát, játékot, élelmiszert. Egyszerüen nem tudják hová tenni.
A napokban mutatták a német tévében, hogy lelkes benszülöttek tapsal fogadták a vonatokról, buszokról leszálló migránsokat. Ez nagyon szép volt tölük. Tényleg humánus. Le a kalappal ezek elött az emberek elött! De ezt a videót nézik az embercsempészek is és remek hirdetés számukra, (és még fizetni sem kell nekik ezért), ha ezt tovább tudják mutatni a még otthon vaciláló, de ugrásra kész embereknek, akiknek azt az üzenetet továbbítja, hogy lám-lám, a görögök, a macendónok, a szerbek, a magyarok mind embertelenek velük, mig a németek határtalanúl kedvesek. Nosza, menjünk mi is! - gondolhatják magukban és azonnal útra kerekednek "Germany" kiáltással az ajkukon.
| |
| Schönau (Berchtesgaden)
fotó: Albrecht Klári |
|---|
Minél több információ ér, annál sötétebben látom a jövönket, föleg a gyerekeinkért és unokáinkért aggódva. Mert a Föld már most alig tudja ellátni a népességet. A Meadows házaspár és tudós társaik már 1972-ben az un. Római Klubban lefektették a növekedés határait és talán húsz évvel késöbb újra megvizsgálták a valamikori állításaikat és csaknem mindenben igazuk lett. Sajnos.
Mintegy negyvenöt évvel ezelött Thor Heyerdahl papiruszból épített Rá, majd a Rá II-es lélekvesztöivel átkelt az óceánon és már akkor megállapította a viz szennyezettségét. Azóta csak rosszabbodott a helyzet. Például eldobott müanyag zacskókból és hasonlókból óriási úszó szigetek képzödtek az oceánokon és ezekben sok-sok élölény leli kínhalálát.
Az emberiség igényeinek kiszolgálása már olyan nehézségekbe ütközik, ami tönkreteszi az életterünket. Az emberi beavatkozás következtében drasztikusan csökken az állatvilág sokrétüsége. Régen is volt, hogy kihaltak bizonyos fajok, de újak is keletkeztek. Most viszont az arány olyannyira hátrányos a kipusztultak irányában, hogy az már visszafordíthatatlan. Csak egy példa. A virágok beporzásához feltétlenül szükségesek a rovarok. Vannak olyan területek, ahol ezek teljesen kipusztultak. Például Kina egyes területein. Hogy termést hozzanak a gyümölcsfák manuálisan történik a beporzásuk. Hova vezet ez?
| |
| Bartalomä, Königssee (Berchtesgaden)
fotó: Albrecht Klári |
|---|
Lehet, hogy Madách Imre mindezt több mint száz éve pontosan megérezte mondjuk az eszkimó jelenetben? Rémálmaimban úgy látom, hogy Európában megismétlödik Amerika felfedézese utáni fejlemény, hogy ott rövid idön belül a konquistádorok és utánuk beözönlö misszionáriusok, katonák, szerencselovagok, aranyra éhes kalandorok és a bevándorlók vették át az uralmat miközben tönkretették az évszázadokon keresztül felépített, addig kiválóan müködö inka, maya, azték és más társadalmakat. Az öslakosság töredékére apadt.
Ha igy megy tovább Európában rövidesen a harmadik világbeliek veszik át az irányítást és az európaiak szorulnak megtürtként rezervátumokba, ha egyáltalán marad közülünk hirmondó, nem tizedelik, ill. semmisitik meg öket a behurcolt betegségek, mint anno az óceánon túl.
De említhetném az ausztrál és az újzélandi öslakósok sorsát is. Kérdezte-e öket valaki is, hogy nekik több joguk lenne-e saját országukban, saját történelmi hagyományaikat, szokásaikat megtartani, akaratuknak, kivánságuknak megfelelöen élni? A betolakodó fehérek maguk alá gyürték öket és megtürt népcsoportként vegetálnak saját szülöföldjükön. Vagy kisérleti nyúlként kezelték öket, mint az aboriginalokat. Az angolok titkos kisérleti atomrobbantást hajtottak végre Ausztráliában, talán az ötvenes évek elején, amikor is tudatosan nem értesítették az öslakosokat. Kitettek ugyan egy-két angol nyelvü figyelmeztetö táblát, szerintem azért, hogy késöbb a nemzetközi közvélemény felé valamennyire védjék magukat, de az aboriginalokat saját nyelvükön a várható veszélyekröl nem tájékoztatták és nem is evakuálták öket. A robbantás után - szorosan a kisérlet forgatókönyvéhez tartozóan - kiváncsiak voltak, hogy milyen következményei voltak a közelben élö ausztrál törzsekre.
| |
| reggeli fények a szállodából nézve
fotó: Albrecht Klári |
|---|
Oly büszkék az emberek arra, hogy milyen tisztaság van németországszerte (ez is már alábbhagyott az elmult évtizedekben, de még mindig elfogadható). A napokban voltunk kirándulni Németország délkeleti csücskében lévö csodás Berchtesgadenlandban. A beden-württembergi hosszú höség és szárasság miatt sárgára kiégett fü helyett ott tavasziasan friss zöld színben pompázó rétek és szines földek fogadtak bennünket. A falvak olyanok életben is, mint a képeslapokon, minden takarosan kipucolva, rendezettek a házak környéke, az utak. Nem is sorolom. De ott is, ebben a gyönyörü környezetben, vagy éppen ezért felrémlett elöttem a sötét vizió és papirra is vetettem a gondolataimat. Ime:
"Ebbe a földi paradicsomba hamarosan özönlenek a bevándorolók, minden oldalról, megállíthatatlanúl, ameddig a szem ellát, úgy mint a sáskák. Nem akarom a szerencsétlen embereket degradálni, megsérteni, még bocsánatot is kérek tölük, de ezzel a hasonalattal a várható helyzetet próbálom plasztikussá tenni. A sáskák is élölények és ök sem akarnak mást, csak élni. Ahonnan jönnek ott már nem volt számukra megélhetés és el kellett hagyniuk származási helyeiket. Kétsébeesetten keresik azokat a területeket, ahol még találnak maguknak élelmet. Egynéhánnyal még elvan valahogy a természet, még el tudja látni öket zöld táplálékkal, még regenerálódni tud utána, de ha felhökben érkeznek, azokat már képtelen táplálni károsodás nélkül. Mindent letarolnak. Most még itt ülök szállásunk erkélyén, elöttem a kedves és békés kis falu. A háttér, mint egy valótlan kulissza magasba szökö hegyek koronája, mint törött fogú fésü, melynek egyenetlen vonala felkelti a képzeletet és formát ölt. Milyen nagyszerü, hogy ma még harangozni halljuk a templomainkat. Talán az utolsó generáció tagjai vagyunk akik ezt még élvezhetik, mert vizióim szerint nem kell sokáig várni, mig a müezin hangjára fogunk összerezzeni naponta akár többször is. "
| |
| elektromos hajó a Königsseen
fotó: Albrecht Klári |
|---|
A csodás berchtesgádeni táj elhagyása után felhajtottunk a 8-as autópályára. Rövidesen Hochfelln Nord-nál tankoltunk, majd a parkolóba - nem figyelve a környezetet - beálltunk két kocsi közé. Gyanútlanúl kiszálltam pont belelépve egy nagyadag valamibe. Szerencsére nem ürülék, hanem valami élemiszermaradék volt. A cipömet tisztogatva néztem csak körül és borzadva vettem észre, hogy abból a szinte patikai tisztaságú országrésztöl alig távol, még mindig Bajorországban, egy másik világba csöppentünk. Mindenhol eldobált csikkek, csomagolóanyagok, üvegek, amit el lehet képzelni és ezzel együtt járó, szabad térben is érezhetö terjengö büz. A szemeteskukákat nem vizsgáltam meg, de feltételezhetöen üresen állhattak, vagy nagyon keveset dobnak be ezekböl a szemetekböl. Ritkán fehér arcot is lehetett látni, de a többség délszaki tipus, rosszúl öltözött. És ök még nem is menekültek, hanem már gépkocsival rendelkezö Nyugaton élö (hiszen gyerekeket is szép számmal lehetett látni), vagy dolgozó emberek, akik ki tudja mióta élnek már Nyugaton, képet alkothattak (volna) az európai kultúráról, tisztaságról, elvárható viselkedésröl.
Ha ilyen volt egy bajor benzinállomás és pihenö, akkor milyen lehet a helyzet Ausztriában, amelyen szintén keresztül jöttek? (Fura gondolatom támadt a parkolók rendbetételére föleg nevelö szándékkal. Csak akkor engedném a jármüveket tovább, ha az épp ott tartózkodók föltakarítanák a szemetet az utolsó szemig. Persze lennének ártatlanok is köztük, de senkinek sem ártana egy kis testmozgás).
Robert Schumannak (1886-1963), az egységes Európa egyik megálmodójának tudják be azt a mondást, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.
Biztosak nem lehetünk benne, csak remélni tudjuk, mint Madách Imre is, hogy a rémálmom nem válik
valósággá.
De ö is azt kérdezte, amit mi ma: Mi lesz az ember sorsa?
És Európáé? Eurábia?
Képgaléria
Fotók: Albrecht Klári
| 
| 
|
| Königssee (még müködik a viszhang) | schönaui hegyek holdfényben | a hátsó hegyek már Ausztriából néznek át |
|---|
| 
| 
| 
|
| Berchtesgaden óvárosa | berchtesgadeni alapitványi templom | tengerszem a Jenneren |
|---|
vissza ennek a lapnak az elejére
vissza a fölapra
Az alábbi e-mail címen vagyunk elérhetök: